Metal Gear Solid 3: Kígyóevő - Magyar fordítás - 2. részlet

Fájdalom

Egy héttel később:
1964. augusztus 30. 11:30 – Jeges-tengeri légtér

[Egy repülő repül az égen.]

PILÓTA: Jelenleg a Jeges-tenger felett repülünk. Magasság, harmincezer láb. Szovjet légtér megközelítése. Érkezés a kijelölt távirányított repülőgép kilövési pontjához. A távirányított repülőgép olajnyomása és feszültsége normális. A hasznos teher oxigénellátása normális. A hasznos teher fagyállórendszerének energia ellátása nem mutat semmi problémát. Nincs szél. A távirányított repülőgép leválasztásához szükséges rendszerek működnek.

ZERO: Snake, ezúttal nem kockáztathatunk meg egy HALO ugrást. A legutóbbi ittlétünk óta a légtér védelmét megerősítették. Nem kerülhetünk olyan közel a talajhoz, mint az Erkölcsös Küldetés során. Szóval inkább az egyik legújabb fegyverünket fogjuk használni. Snake, érezd magad megtisztelve, Alan Sheparddel együtt.[1] Ez az utolsó esélyünk. Mutasd meg a hazafisá­godat. Ha elbuksz, visszake­rülsz a kórházi ágyba és várhatod a kivégző osztagot.

[Emlék.]

ZERO: Szóval milyen érzés a világ egyik legfejlettebb ICU-jában[2] páciensnek lenni?

SNAKE: Megtennél nekem egy szívességet és beszélnél az öltönyösöknek a látogatási órák­ról? Attól nem leszek jobban, hogy éjjel-nappal a kérdéseikkel ostromolnak.

ZERO: Biztosan része a felsőbb vezetés vizsgálatának.

SNAKE: Olyan, mint egy vallatás. Szerintük én áruló vagyok és közreműködtem A Főnök disszidálásában.

ZERO: Csak bűnbakot keresnek.

SNAKE: Ez azt jelenti, hogy téged is zargatnak?

ZERO: Mondjuk úgy, hogy ebből egyikünk sem fog nemzeti hősként kikerülni.

SNAKE: Ez azt jelenti, hogy a FOX-nak vége?

ZERO: Nem. Ez a róka még mindig egy lépéssel a kopók előtt jár. Oka van annak, hogy meg­látogattalak ma. Jack, eljött az idő, hogy a FOX tisztára mossa a nevét.

SNAKE: Miről beszélsz?

ZERO: A helyzet megváltozott. Még van egy esélyünk, hogy élve keveredjünk ki ebből az egészből.

SNAKE: Igen? Miféle esély?

ZERO: Ne gyere ennyire izgalomba. Tessék, itt egy szivar. Kubai. Ma reggel találkozóm volt a CIA-nál.

SNAKE: Eldöntötték már, hogy mikor végeznek ki minket?

ZERO: Nem. Énnél sokkal nagyobb dologról van szó. Tegnap a Fehér Ház egy váratlan tele­fonhívást kapott.

HRUSCSOV: Johnson Elnök?

JOHNSON: Igen, hallom önt Elnök úr.

ZERO: Hruscsov forró dróton hívta Johnson Elnököt.

SNAKE: A Szovjetunió feje?

ZERO: Pontosan.

HRUSCSOV: Néhány nappal ezelőtt országunk egyik fő Fejlesztési Irodája, az OKB-754, megsemmisült egy nukleáris robbanásban. Nagyjából ugyanakkor a légvédelmi radarunk olyan jeleket fogott, melyek az önök egyik harci repülőgépéről jöttek. Ismerősen hangzik ez magának? Megtorlásképpen másodlagos készültséget rendeltem el a fegyveres erőinknél. A válaszától függően, lehet, hogy nem lesz más választásom, mint kiadni a parancsot a hadse­regnek a legmagasabb fokú készültségre, és szabadjára engedni Armageddont. Az elődje se­gítségével sikerült túlélnem a kubai incidenst. De a hatalmam már nem olyan nagy, mint vala­ha volt. Ha túl akarom élni ezt a krízist, akkor szükségem lesz a teljes együttműködésére.

JOHNSON: Nekem kellett volna felvennem a kapcsolatot önnel. Tudta, hogy egy héttel ezelőtt, az egyik katonánk disszidált az országába?

HRUSCSOV: Nem.

JOHNSON: Szóval akkor nem hallotta. A férfi, aki megszervezte a disszidálást, egy Yevgeny Borisovitch Volgin nevű GRU ezredes volt.

HRUSCSOV: Volgin? A legszélsőségesebb párttól? Folytassa. Ki volt az a katona?

JOHNSON: A neve, A Főnök. Ő egy élő legenda. A második világháború alatt, ő vezetett min­ket győzelemre. Oroszországban, maguk Voyevoda néven ismerik.

HRUSCSOV: Úgy érti… A Főnök? A Különleges Erőik szülőanyja?

JOHNSON: Igen, pontosan ő. És magával vitt két miniatűr nukleáris töltetet.

HRUSCSOV: A Főnök magával vitt két miniatűr nukleáris töltetet?

JOHNSON: Attól tartok. Úgy hiszem, hogy ajándéknak szánta az új házigazdái részére. A „Davy Crockett” Atomic Battle Group Delivery System két évvel ezelőtt készült el. De komoly problémák merültek fel a kilövőszerkezet hatótávolságával és pontosságával kapcsolatban. Habár tömegesen gyártottuk, soha nem vetettük be csatában.

HRUSCSOV: De Sokolov fejlesztő intézete teljesen megsemmisült. Az egész terület szennye­zetté vált.

JOHNSON: Csak a legmélyebb részvétemet tudom felajánlani önnek, ezzel a szörnyű tragédi­ával kapcsolatban.

HRUSCSOV: Szóval A Főnök, Volgin Ezredes segítségével, ellopott két kísérleti nukleáris töl­tetet, és ajándékképpen elvitte magával, mikor disszidált. Nem sokkal később, Sokolov intéze­te, egy szigorúan titkos hadi kutatólétesítmény megsemmisült az egyik fegyver által. Eddig igazam van?

JOHNSON: Igen, így igaz.

HRUSCSOV: És az amerikai kormány tagadja, hogy bármi köze lett volna az esethez, ez is igaz?

JOHNSON: Pontosan. Semmi közünk nincs a dologhoz.

HRUSCSOV: Akkor mit keresett egy amerikai harci repülő a radarunk képernyőjén? Tisztán látszott, hogy megsérti a légterünket. És maga mégis azt mondja, hogy nem a maga parancsai nyomán cselekedett?

JOHSNON: Pontosan.

HRUSCSOV: Azt várja, hogy elhiggyem, hogy ez az egész egyetlen katona műve volt?

JOHNSON: Nem tudom, mi mást mondhatnék még magának.

HRUSCSOV: A hadsereg szerint ez csak egy trükk a maga részéről.

JOHNSON: Már egyszer elmondtam, és újra elmondom. A mi kormányunknak semmi köze nem volt az ügyhöz.

HRUSCSOV: Nagyon szeretnék hinni önnek. Azonban attól tartok, hogy a hadsereg feletti ha­talmam meggyengült a kubai incidens óta. Szükségem van valami bizonyítékra, hogy nem az amerikai kormány volt a tettes. Egy hetük van. Maguknak kell elkapniuk A Főnököt, és vissza kell szerezniük a megmaradt nukleáris töltetet. Azután, valamilyen módon bizonyítaniuk kell az ártatlanságukat.

JOHNSON: Bizonyítani az ártatlanságunkat?

HRUSCSOV: Igen. Valami… fájdalmas dologgal. Bizonyítsa be, hogy ez nem csupán az egyik trükkje.

JOHNSON: A Főnök valószínűleg közel van Volgin Ezredeshez. Mit szólna egy kis közremű­ködéshez?

HRUSCSOV: A maga helyében nem várnék túl sokat. Az itteni politikai helyzet instabil. És Volgin Ezredes a Brezsnyev frakció tagja, akik meg akarják buktatni a kormányomat. Egy hét. Csak egy hetük van. És ha nem túl nagy kérés, csináljanak valamit Volginnal is.

JOHNSON: Ez meg mit jelentsen?

HRUSCSOV: Semmit. Semmit nem jelent. Nevezzük ezt szerény úriemberek egyezségének, hogy biztosítsuk a további kapcsolatunkat.

JOHNSON: Mi van, ha nem tudjuk „bizonyítani az ártatlanságunkat”?

HRUSCSOV: Akkor nem tudom majd megfékezni a hadsereget. Engem elűznek, és ők bosszút akarnak majd.

JOHNSON: Nukleáris támadást az Egyesült Államok ellen?

HRUSCSOV: Teljes mértékben az ön megfontoltságára bízom a helyzet elintézését, Elnök Úr.

JOHNSON: Elintézés, hah.

HRUSCSOV: Ha elbuknak, az egy új világháború kezdetét fogja jelenteni.

ZERO: Egyszerűbben fogalmazva, ahhoz, hogy elkerüljünk egy nyílt nukleáris konfliktust, be kell bizonyítanunk, hogy Amerikának nem volt köze ahhoz a robbanáshoz.

SNAKE: És az, hogy mi magunk intézzük el A Főnököt, bizonyítani fogja Amerika ártatlan­ságát?

ZERO: Igen. A felső vezetés úgy döntött, hogy te vagy az egyetlen, aki képes sikerre vinni ezt az ügyet. Te voltál az utolsó tanítványa. Ha ezt eltolod, mindketten alulról fogjuk szagolni az ibolyát. Nincs más választásunk.

[Emlék vége. Újra a repülőn.]

SNAKE: Az oroszok fognak segíteni nekünk?

ZERO: A KGB megígérte, hogy kölcsönadja az egyik kommunikációs műholdját, így beszél­hetünk egymással.

SNAKE: Ez minden?

ZERO: Kapcsolatba hoztak minket két belső személlyel.

SNAKE: Belső személyek?

ZERO: Volt egy disszidálás 1960 szeptemberében. Emlékszel?

SNAKE: A két NSA[3] kódfejtőre gondolsz, akik átmentek a Szovjetunióba?

ZERO: Pontosan. Azóta kétségkívül a KGB-nél képezték ki őket pontosan ilyen esetekre. A kódneveik, Ádám és Éva. Azt mondták nekem, hogy Ádám bejutott Volgin emberei közé.

[A repülő fejjel lefelé fordul és a szállító hüvely, amiben Snake van, lekapcsolódik.]

ZERO: Azt is megbeszéltük vele, hogy biztosítson neked egy menekülő útvonalat. Találkoz­nod kell vele, ha odaértél.

[A vadászgép hirtelen felgyorsul. Két orosz vadászgép észleli ezt.]

OROSZ PILÓTA: Irányítótorony, azonosítatlan repülőt érzékeltem. Magassága, harmincezer láb. Nagyon gyors. A becsült sebessége meghaladja a mach 3-t. Dél felé tart. Elveszítem.

[Az orosz vadászgépek lelassulnak. Snake fülkéje közeledik a talajhoz. Kinyílik az alja, és Snake zuhanását egy ejtőernyő kezdi lassítani. Snake még így is elég keményen ér földet. Le­porolja magát és felhívja Zero Őrnagyot.]

SNAKE: Itt Snake. Hallasz engem?

ZERO: Tisztán és érthetően. Örülök, hogy biztonságban földet értél.

SNAKE: Elég messzire kerültem a célponttól.

ZERO: Snake, fussuk át újra a küldetésed céljait. Szabadítsd ki Sokolovot. Derítsd ki mi tör­tént a Shagohoddal, és pusztítsd el. És végül, öld meg A Főnököt.

SNAKE: Megölni A Főnököt…

ZERO: Ennek a küldetésnek a kódneve, „Kígyóevő Művelet” lesz.

SNAKE: Mert el kell bánnom A Főnökkel, és az ő KOBRA egységével, igaz?

ZERO: Ne feledkezz meg Volgin Ezredesről.

SNAKE: Nem vagyok bérgyilkos.

ZERO: Tudom. De ez volt a Kreml követelése.

SNAKE: Követelés? Vagyis nem csak egy kérés volt? Mi közünk nekünk ahhoz, hogy Hruscsov rezsimjét fenyegeti az ezredes és a pártja?

ZERO: Ha a jelenlegi rezsim támogatása segít elkerülni egy nukleáris háborút, akkor ezt fog­juk tenni.

SNAKE: És mik a CIA követelései?

ZERO: A mi elsődleges céljaink, Sokolov kiszabadítása és a Shagohod megsemmisítése.

SNAKE: Értettem, Tom Őrnagy.

ZERO: Várj csak, Snake.

SNAKE: Mi az?

ZERO: Megváltoztatom a kódnevem. Kiderült, hogy a „Tom” nem volt éppen a legsikeresebb választás.

SNAKE: Ezt hogy érted?

ZERO: Nos, az az igazság, hogy mikor kiválasztottam a kódnevemet, rosszat választottam.

SNAKE: Rosszat?

ZERO: Láttad már a „Nagy Szökés” című filmet? Tavaly jelent meg.

SNAKE: Biztosan kihagytam.

ZERO: Ez egy igaz történeten alapuló film, amely rabokról szól, akik egy hadifogolytáborból szöktek meg a náci Németországból. A rabok terv szerint három alagutat ásnak. De a nácik megtalálnak kettőt, mielőtt még befejezhetnék. A rabok sikeresen megszöknek az utolsó ala­gúton keresztül. A három alagút nevei Dick, Harry és Tom voltak.

SNAKE: Értem már. Annak az alagútnak a nevét választottad kódnévnek, amelyen megszök­tek, mert úgy gondoltad, hogy szerencsét hoz.

ZERO: Igen, pontosan így van. Legalábbis ez volt a terv.

SNAKE: De…?

ZERO: Rossz nevet választottam. Az, amelyiken megszöktek, a Harry volt. Tom az egyik sze­rencsétlen alagút volt. A nácik megtalálták, még mielőtt elkészült volna. A biztonság kedvéért újra megnéztem a filmet. Valójában a filmtársulattól rendeltem meg a filmet.

SNAKE: Igen, nem hangzik éppen a legmegfelelőbb névnek. Szóval akkor hogyan nevezze­lek?